2011. június 22., szerda

Az agyarancs -versike

Az agyarancs


Csak harcban állva, várva

Valahol Gazemberériába'

Szakadékba rugaszkodunk

Agyarok, nemsokára.

A múlt elkezdődött.

Lopj, csalj, hazudj,

S a haza éjre borul.

A nép ellen tűzön-vizen át.

De rajt ne kapjanak, mert jő a gárda had.

S kiálthatsz jajt, a genny még bennmarad.

Nagy paraszt mind, ki odafenn, széken csúszik s csahol.

Ossz végre jobb napot. Eridj, a kultúr mögé agyar.

Úgy férfi módra, jó mulatság.

Nem annak, ki utcán csücsül.

Nem lehet hagyni, hogy az embertelenség győzzön az emberség helyett!

Kedves Barátaim!

Július 1-ét már az utcán töltheti Kelemen Károly kerekes székes rokkant nyugdíjazott. Ő is az adósság csapda áldozata. Hiába fordult segítségért bérlakást kérve az Erzsébetvárosi Önkormányzathoz, érdemi választ eddig nem kapott.
Kérlek, segítsetek!


http://www.peticiok.com/kerekes_szekes_embertarsunk_se_legyen_hajlektalan

Kelemen Karcsi története nem egyedi. De azzal, hogy összefogunk, és megpróbálunk közösen tenni, talán a sorstársakon is segíthetünk. Minden olyan emberen, aki önhibáján kívül került embertelen helyzetbe.
Mert nem lehet hagyni, hogy az embertelenség győzzön az emberség helyett!

Emlékeztetőül egy májusi történet a sajtóból:
Egyszemélyes demonstrációval szerette volna reménytelen helyzetére felhívni a figyelmet Orsós Károly a XI. kerületben, de az akcióval egyelőre csak saját helyzetét rontotta a 100 százalékban rokkant fiatalember. Rendőrök büntették meg, a polgármesterrel viszont nem tudott találkozni.
Ötvenezer forintjába került Orsós Károlynak, amiért egyszemélyes demonstrációjával megpróbálta felhívni az újbudai önkormányzat figyelmét helyzetének tarthatatlanságára. A száz százalékban rokkant, életét kerekesszékben élő fiatalember hamarosan utcára kerülhet, mert a lakást, amit eddig több társával bérelt, el akarja adni tulajdonosa. A többieknek sikerült már máshová költöznie, neki viszont nem.
Orsós Károly rendkívüli szociális segélyre irányuló kérelmeit a 11. kerületi önkormányzat rendre figyelmen kívül hagyta, ezért májusban egyszemélyes tüntetést tartott az polgármesteri hivatal előtt. Nem sokkal a tüntetés megkezdése után – lakossági bejelentésre hivatkozva – feltűnt két rendőr, akik 50 000 forintos pénzbírság befizetésére szólították fel, mivel az eseményt csak egy nappal előtte jelentette, nem a kezdés előtt 72 órával korábban (az engedély ugyanakkor már a kezében volt).

Orsós Károly helyzetét az is nehezíti, hogy mára megszűnt az önkormányzatok elhelyezési kötelezettsége a hátrányos helyzetben lévőkkel kapcsolatban.

Orsós Károly többekkel egy albérletben élt, de az ingatlant a tulajdonos eladta. 33 ezer forintos rokkantsági járadékból és a 22 ezer forintos rendszeres szociális segélyből álló havi fix jövedelme nem teszi lehetővé, hogy albérletet tartson fenn egyedül.

Januárban és áprilisban többször kérelemmel fordult a 11. kerületi önkormányzathoz, akik vagy válaszra sem méltatták, vagy azzal utasították el, hogy – bár bejelentett lakcíme a 11. kerületben van, de – lakcímkártyáján nem az eddig bérelt ingatlan szerepel, így az elutasító határozat szerint az érintett „nem tartózkodik ott életvitel szerűen”, vagyis nem adhatják ki neki az igényelt rendkívüli (30 000 forintos) támogatást. Jó tanáccsal viszont szolgáltak: többször javasolták, hogy „költözzön át a 12. kerületbe”, mivel ott a rendkívüli szociális támogatás igénylésének egyedüli feltétele az, hogy az illető a kerület lakosa legyen.

A sajtóban Németh Zsolt, Orsós Károly önkéntes érdekképviselője azt nyilatkozta: „A rendszer alkalmatlanságát mutatja az is, hogy amennyiben egy helyi önkormányzat jogszerűtlenül jár el, akkor az eset a Közigazgatási Hivatalhoz kerül, ahol azonban nem vizsgálhatnak egyedi ügyet, csak a rendeletet. Ameddig ez az ügy például napirendre kerül a Közigazgatási Hivatalnál, majd az illetékes önkormányzatnál, illetve megszületik maga a döntés, és végül eljut az érintetthez, addig az illető éhen is halhat.”

Orsós Károlyt komolyan fenyegeti ez éhenhalás veszélye, hiszen a körülbelül ötvenezer forintból, amiből élni próbál, épp hogy eddigi albérletének bérleti díját tudta fedezni, nemrég diagnosztizált chron-betegsége kezelésének és szigorú diétájának költségeire semmi pénze nincs.

„Az egész rendszer abszurditását azonban – Németh Zsolt szerint – nem csupán „az illetékesek szakmai dilettantizmusa” (amelyet illetően szerinte jelzésértékű lehet, hogy Soltész Miklós, a Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár például eredeti szakmáját tekintve üzemmérnök), hanem az is növeli, hogy miközben pénzt vonnak el a szociális támogatások rendszeréből, munkára buzdítják az érintetteket. Pedig munkahely nincs, főként az olyan halmozottan hátrányos helyzetben lévőknek, mint amilyen Orsós Károly is, aki szakmája szerint egyébként multimédia-fejlesztő, és nemrég (két éven keresztül) még a Magyar Telekomnál dolgozott.

Ebből önállóan tudta fedezni megélhetését, életében először és eddig utoljára. Aztán létszámleépítés miatt (bár ezt Németh Zsolt „egyszemélyes létszámleépítésnek” nevezte) elbocsátották, ekkor kezdődött a jelenlegi, hontalansággal és éhenhalással fenyegető kálvária.

De nem csupán azért mentek a polgármesteri hivatal elé, hogy ügyük végre eljusson az illetékesekhez, hanem azért is, hogy a szociális rendszer visszáságaira felhívják a figyelmet, mivel szerintük „az elmúlt 13-14 évben a szociálpolitika tekintetében nem történt semmilyen előrelépés”.

A tüntetésen megjelent a helyi szociális iroda vezetője, aki közölte, hogy „megígérni semmit nem tudnak”, mindenesetre „rajta lesznek az ügyön”.

Németh Zsolt Hoffmann Tamáshoz, a kerület polgármesteréhez szeretne bejutni, de azt mondta, szerinte „a polgármester úr halandó embert nem fogad”. „Ha kapnánk is tőle időpontot, legkésőbb nyár végére juthatnánk be hozzá, az Károly helyzetén most mit segítene?”

Budapest Főváros Kormányhivatala az ügyben törvénysértési vizsgálatot indított, mivel a kerület erre vonatkozó helyi rendelete nem összeegyeztethető a szociális törvényben foglaltakkal. A Kormányhivatal egyébként ezen kívül tovább négy eset miatt hasonló vizsgálatot kezdeményezett az önkormányzatnál.

2011. június 21., kedd

Nem hagyjuk, hogy utcára kerüljön kerekesszékes barátunk!

Néhány nappal ezelőtt petíciót fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy kerekesszékes barátunk ne kerülhessen utcára.
Az interneten eddig 317-en támogatták a kezdeményezést, de szeretnénk, ha minél többen csatlakoznátok.
A Békét Erzsébetváros ehhez további 165 aláírást gyűjtött a Klauzál téren, melyeket a mai napon átadunk Karcsinak. Reméljük, emberséges megoldás születik az ügyében.
Azt szeretnénk, hogy soha, sehol, senki ne kerülhessen hasonló helyzetbe! 

Köszönet minden jóakaratúnak, aki aláírásával támogatja Karcsit!

2011. június 20., hétfő

Éhség meg a közöny

A kaposvári Toldi iskola megmentéséért a mai napon is folytatják az éhségsztrájkot a szülők és a pedagógusok. Különféle embertelen hangú üzeneteket küldözgetnek nekik, de ők kitartanak. Hisznek abban, hogy a jövő megmentésének titka, hogy az iskoláink szellemiségét meg kell menteni.
Persze innen Budapestről talán nem kellene foglalkozni azzal, hogy mi történik máshol, azonban a mi kicsi országunkban minden mindennel összeér... Szombaton a kerekesszékes Karcsi barátunkért gyűltek az aláírások a Klauzár téren, mikor egy fiatalember lépett oda hozzám, s arról beszélt, hogy mélységesen elítéli, hogy a hatalom az  emberekből egy 'demokráciában'  alattvalókat 'akar gyártani'. Majd hozzátette, ő annak a Hilda néninek volt a tanítványa, aki a kaposvári Toldi iskola igazgatója volt. S most ezt a 30 éves iskolát bezárják.  Nem zárják be, csak összevonják- mondtam neki. Na persze, mint a Janikovszkyt- felelte. Hát valahogy úgy...A férfi hozzátette, minden lehetséges fórumon tiltakozni kell az 'aljasság' ellen.
Nos igen, ha az embernek (iskolának, intézménynek, közösségnek...) nem a hátába szúrják a kést.
Ha szemtől-szemben, értelmes emberek módjára beszélik meg a dolgokat. De ilyen ma nincs. A pártbeszéd a mérvadó. A Janikovszkyban például a tanévzáróra sem mentek el a városvezetők. Miért tették volna?
Eddig sem számított, hogy kerékbe törhet a gyerekek sorsa....Van másik intézmény, ahova mehetnek...Pont. Törvényességi vizsgálat. Pont. Ökoiskolai cím 2014-ig. Pont. A kívülről jött megválasztottak tesznek rá.
Egyébként máshova szívesen járnak.  Oda, ahol csókosok vannak. Ahol, nincs probléma.
Az utcán lévő szutyok meg nő. Egyre nő. A fel nem újított házak lakói zúgolódnak, hova lett az odaítélt támogatás? Hol a szociális lakáspályázat? Hol a beígért biztonság? Miért a közöny az elesettekkel szemben?
Miért haver költözik az üres lakásba, mondván gyorsan rendberakja, aztán minőségi cserével kap másikat?!
De szögezzük le: a párthű emberek megkapják a jutalmukat.
A múlt heti testületi nyilvános testületi ülésen a fideszes többség megszavazta, hogy egy olyan szervezettel működjön együtt az önkormányzat, amelynek friss vezetője egyébként kerületi fidesz tag, s korábban fideszes képviselő volt a testületben. Ezt még le lehetne nyelni... De!
Egyértelműen kiderült, hogy az együttműködés tartalma nem nyilvános. Szóval egy biankó csekkel ér fel. Nem tudhattuk meg mit takar az együttműködés. Mikortól és mennyi az anyagi vonzata. Van-e?
Viszont ami tudható, erkölcsi aggályokat mindenképpen felvet.
Az egyesület neve kétféleképp került a testület elé. Először - nyilván elírás- egy nem létező szervezet neveként, másodszor már helyesen Erzsébetvárosért Romák Egyesület.  Helyes, támogassuk a kerületben a cigányságot, hiszen több mint 10 ezer roma ember él itt. Na de akkor mi van a törvényesen megválasztott roma kisebbségi önkormányzattal?  Hol van az a helyiség, ahol ők tevékenykedhetnek? Mennyi az ő támogatásuk? Mi van a többi, évek óta jelenlévő roma szervezettel?
A most kiválasztott szervezetről csak annyi tudható, hogy 2009 decemberében alakult meg a kerületi fidesz székházban Berki Béla és Rónaszékiné fideszes képviselők vezetésével. A nyilvános fotók alapján mindössze 15-20 fő volt jelen az alapításkor. A szervezetről azóta sem igen lehetett hallani...
Berki Béla egyébként kiváló zenész - de nem tévesztendő össze, a szintén kerületünkben élő, Ki mit tud győztes prímás Berki Bélával - , rendszeresen fellép pártja rendezvényein, és a hírek szerint többször keveredett konfliktusba a már országgyűlési képviselő, Rónaszékinével.. Nos valószínű, vitáik az elkövetkező időszakban lecsendesednek, hiszen az együttműködés új távlatokat nyithat.
Ők biztos nem lesznek éhesek. Azaz nem fognak éhségsztrájkba kezdeni. Minden törvényesen történt.

2011. június 15., szerda

Éhségsztrájk

A kaposvári Toldi iskola megmentéséért szombaton 50 fő éhségsztrájkba kezd
Információim szerint más települések bezárásra ítélt iskoláinak iskolamentői hasonló akciókra készülnek, ezért elképzelhető, hogy az elkövetkező időszakban éhségsztrájk-hullám indul el Magyarországon.

Segítsünk Karcsinak!

Kedves barátaim!
Néhány nappal ezelőtt írtam kerekesszékes barátunkról, aki napokon belül utcára kerülhet.
Kérlek segítsetek, hogy ez ne történhessen meg!!!!
http://www.peticiok.com/kerekes_szekes_embertarsunk_se_legyen_hajlektalan

Éhségsztrájk az iskoláért

Június 18.-án (szombat) reggel nyolc órakor körülbelül ötven szülő kezd éhségsztrájkba a kaposvári Toldi Általános Iskola és Gimnázium előtt, tiltakozásként az intézmény bezárása ellen.


Azért tiltakoznak, mert álláspontjuk szerint:
Kaposvár fideszes vezetése elszigetelte magát a közakarattól.
A Toldi iskola bezárására nincs se megalapozott szakmai, se gazdasági indok.
A városvezetés határozata –véleményük szerint- törvénysértő, mert figyelmen kívül hagyja a közoktatási törvény rendelkezéseit, ezért panasszal fordultak a kormányhivatalhoz, a kaposvári jegyzőhöz, és az oktatási hivatalhoz, valamint a városi ügyészséghez is benyújtottak egy törvényességi kérelmet.
A törvény úgy szól: "a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint- részt vesznek a pedagógusok, a tanulók, és a szülők, illetőleg képviselők."
Kaposváron sem az iskolavezetés, sem a szülői fórum, sem a diákönkormányzat nem kapott semmilyen írásos információt a döntés előkészítésről a véleményének kialakításához.

A "Harc a Toldiért" mozgalomnak jelenleg több mint 2000 tagja van, akik megkezdték a jogi előkészületeket is egy népszavazáshoz.

Somogy székhelyének honlapján olvasható:
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban a Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási keretéből, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával 18.649.901 Ft támogatást nyert a Toldi lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium 2 szintjén megvalósuló fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítésére. Az összesen közel 30 millió Ft-os beruházás műszaki átadására 2009. február végén került sor. Kaposvár ezzel a fejlesztéssel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló - 1998. évi XXVI. törvényt módosító 2007. évi XXIII. - törvény követelményeinek felel meg, amely szerint a 10.000 főt meghaladó települések esetében egy alapfokú iskola számára biztosítani kell a közszolgáltatások hozzáférhetővé tételét 2009. december 31-ig. A fejlesztés eredményeképpen az épület mindenki számára megközelíthetővé, a szolgáltatott információk pedig minden érintett ember számára érzékelhetővé és észlelhetővé válnak.

Nos ez azért elgondolkodtató…

Tessék mondani, ki kiért van ebben az országban?
Nem hagyhatjuk, hogy a pénz legyen mindennek az ura. A nemzet jövőjét, a jövő nemzedékét nem lehet alantas gazdasági érdekeknek alárendelni. Nem lehet hagyni, hogy az oktatást, a kultúrát, a művészetet gúzsba kössék. Nem lehetnek politikai bosszú áldozatai gyerekek.
Döntnökök, térjetek végre észre!

2011. június 14., kedd

Égi mikrofon - Pancsa József emlékére

Volt nekem egy húgocskám. 6 évig élt szellemi és testi fogyatékosként. Kislányként haragudtam rá, mert soha nem volt a játszótársam. Nem lehetett...Nem tudott sem járni, sem beszélni. Csak az ujjacskája érintette meg finoman édesanyám ujját, s anyu mindig azt mondta, ők így beszélgetnek...No ezt nem nagyon értettem. Mit mondanak egymásnak, mi is az a nagy titok, amiről én nem tudhatok.
Később kerestem azoknak az embereknek a társaságát, aki számomra a titkok hordozói voltak. Akik kicsit olyanok voltak, mint Éva,  a testvérem. S találkoztam kéz és láb nélküli emberekkel, akiknek táncolt a lelkük. Aprócska testbe zárt tündér királylányokkal és királyfiakkal, Down-kóros ősbölcsesség-szólókkal, látássérült fényhozókkal, szelíd üzenetű némákkal.
A titok, ma már sejteni vélem, a szeretetben és az elfogadásban rejlik.
Néhány évvel ezelőtt hírt adhattam Európa első olyan rádiójáról, amelynek munkatársai fogyatékkal élő emberek. Jó kis eszmecseréket folytattunk. A kollégák közül különösen Pancsa Józsi szakmai tudása, csodálatos orgánuma nyűgözött le. Felkészült volt, nagy műveltségű, a butasággal és az előítéletességgel szemben azonban kiméletlen. Emlékszem arra a stúdió beszélgetésre, amikor Dani Gyöngyi (Józsi felesége) paralimpikon sikeres olimpiai szerepléséért szorítottunk. Az is eszembe jut, amikor Anitával, Czövek Lacival, Lévai Katival, és Józsival egy országos televízióban az esélyegyenlőség témakörét jártuk körbe.
Olyan jó volt, hinni valamiben. Abban, hogy ezek a kollégák éppen olyan teljes értékű emberek mint én. Ez a hit, a bizonyosságból fakadt és fakad. Józsi újságíróként is maximálisan bizonyított. Naprakész, hiteles és pontos volt. Ahogy minden más tevékenységében is.
Eredeti szakmája erdész technikus volt, de egy munkahelyi baleset - mely kerekes-székbe juttatta - pályamódosításra kényszerítette. Több új szakterületen is dolgozott az iparban és a kereskedelemben. Sportmenedzser képesítését a Testnevelési Egyetemen sportmenedzser szakán szerezte. Rokkantként a Halassi Olivér SC-ben kezdett el asztaliteniszezni, később felkérték a szakosztály vezetésére is. Három cikluson át, 12 évig vezette a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségét. Alapítója, valamint első alelnöke volt a Magyar Paralimpiai Bizottságnak. Több rádióban készített műsorokat. Szerették a hallgatók, szerették a kollégák.
Józsi májusban, 53 évesen itt hagyott minket. Az égben készíti már riportjait a titkok tudóinak. Hiszem, hogy ott is bátor és szókimondó. Súlyos betegsége idején, halála előtt néhány héttel még ezt az üzenetet küldte nekünk:

SAJTÓSZABADSÁG

Kedves Mindenki!
Két évig saját műsort vezettem a Budaörs Rádiónál Csalamádé címen. Napi aktualitások (politika, kultúra, sport, gazdasági hírek, stb.). 3 napja igazgatóm adás után 5 perccel közölte, hogy holnaptól nem szólalhatok meg a rádióban. Állítólag a budaörsi Önkormányzat egyik képviselője felhívta, hogy amennyibe...n ez megtörténik megvonják az amúgy kereskedelmi rádióként működő cég önkormányzati támogatását. Aznapi témáim: alkotmányozás, Liszt Ferihegy, valamint Lázár János voltak.


ÉLJEN A SAJTÓ ÉS ANNAK SZABADSÁGA!
Üdvözlettel:
Pancsa József

Kedves Józsi! Ott fenn biztos nincs cenzúra, kérlek hallasd a hangod!
Mi itt a szívünkben őrzünk Téged!

2011. június 8., szerda

Egy történet, vagy több. Kerekesszékes ember is utcára kerülhet Erzsébetvárosban?

Erősítsd a lelked Barbi!-mondja mindig mosolygós Bea barátnőm, aki nem mellesleg kiváló ápolónő, beteg gyermekét gondozó édesanya. S aki több mint 20 egészségügyben eltöltött év után 71 ezer forint fizetést visz haza. Félreértés ne essék, Bea soha nem panaszkodik. Tele van szeretettel, hivatástudattal, közösségépítő szándékkal. A világ néha elmegy mellette, de olyan, mint a patak, mely mindig megtalálja a kifelé vezető utat. Talán mert nem fertőzte meg a közöny, s erős a jóba vetett hite.
Igaza van. A lelket, a lelkeket  erősíteni kell.
Beával, Klárival és Marival sokszor töprengünk azon, hogyan lehet a jót megőrízni, hogyan lehet jól segíteni.
Annyi a fájdalmas emberi sors, annyi a méltatlan élethelyzet. Ha figyelünk a történésekre, ha meghallgatjuk a másikat egész életek bontakoznak ki a szemünk előtt, s ezek az egyéni keserédes világok  beleilleszkednek a közösségi nagy magányos létbe.
Itt van például Karcsinak a története, aki 50 éve erzsébetvárosi lakos, s aki egy betegség következtében néhány éve kerekesszékbe kényszerült. Lábát amputálták, de ő nem adta fel. Munkát talált, és igyekezett az lenni, aki volt. Egy, a közösségért igazán tenni akaró, és tudó ember. Talán csak a mosolya változott kicsit, talán csak a szeme körüli ráncok lettek mélyebbek. Talán a jó barátok köre is szűkült körülötte. Voltak, akik a halál hírét is keltették... De Karcsi köszöni, jól van. Azaz csak majdnem. Június végén, vagy július elején ugyanis kilakoltathatják kicsi otthonából. A történet jelenkorunk drámai lenyomata. Néhány évvel ezelőtt hitelt vett fel, hogy megvehesse önkormányzati lakását, és a gazdasági válság miatt csődbe ment vállalkozásának tartozásait rendezhesse. A több tízezres hitelt pontosan törlesztette, egészen addig, amíg pár hónap alatt az egészsége teljesen tönkre nem ment. Negyvenes éveinek derekán, ez az örökmozgó ember megtanult a kerekesszékbe zártan élni. Ám ez alatt az idő alatt anyagilag teljesen kiszolgáltatottá vált. Csak a rokkantnyugdíjassá nyilvánítása is egy! évbe került. Hát igen, bizonyára alaposan meg kellett vizsgálni, hogy egy levágott láb nem nőhet újra...
Ennek a jövedelem nélküli évének a hozadéka az volt, hogy a felgyülemlett, és időközben alaposan megemelkedett hitelek befizetése lehetelenné vált számára. A pénzintézet már februárban kilakoltatta volna, de erre a kilakoltatási moratórium miatt nem került sor. A moratórium viszont megszűnik, és segítő kéz eddig nem akadt. Szociális lakáspályázat jelenleg nincs a kerületben, a méltányosságra pedig úgy tűnik még várni kell. Karcsi leveleket ír a döntnököknek, s akik ismerik, szorítanak érte. Karcsi bízik az emberekben, bízik abban, hogy sokan emlékeznek még arra, hogy hány jó lokálpatrióta kezdeményezésnek volt élharcosa. Karcsi reméli, hogy lesz aki segít. Reméli nem felejtették el...
Kérlek titeket erzsébetvárosi barátaim, fogjunk össze, és ne hagyjuk, hogy kerekesszékes embertársunk Erzsébetvárosban utcára kerülhessen!

Békét Erzsébetváros!

2011. június 6., hétfő

Teleblog regény 2.folytatás

Alice is a névtelenek táborát erősítette, ezért fogalma sem volt, mit válaszolhatna a férfinak. Álltak egymással szemben némán, fürkészve a másik arcát. Alice fejében visszhangoztak a szavak. Nem szabad bízni senkiben! Nem szabad bízni senkiben!
S ekkor egy iszonyatos robbaj törte meg a csendet. Az utcáról kiabálás, sikoltozás hallatszott. A zaj egyre erősödött, szinte  az elviselhetetlenségig fokozódott. A férfi egy határozott mozdulattal belökte a lányt az ajtón. De abban a pillanatban inogni kezdtek a falak, s a szoba ablaka darabokra tört. Ne féljen, hanem pakoljon össze néhány fontos dolgot! Sietnünk kell!-mondta határozottan a férfi. A lány tudatáig azonban nem jutottak el  a szavak. Elájult a félelemtől.

Az utcákon óriási teleamortálok folyamatosan azt hirdették: Nihilia szövetséget kötött a patkányokkal. A patkányok a mi barátaink. Előre a patkányokkal tűzön-vízen át! Nincsen több gondod, itt a patkánykór mondom. Az emberek közben agymosottan keringtek egymás körül, és minden mondat után fegyelmezetten bólogattak. Körülöttük ezernyi hatalmasra nőtt patkány masírozott. Fegyelmezetten.

Alice kinyitotta a szemét. Sötétség vette körül. Nem tudta, hol van, nem tudta mi történt vele. A fejében szörnyűséges képek kavarogtak. Egy férfi viszi a karjaiban, menekülnek valahová, körülöttük jajgató emberek és romok. Füst és halottak.
Én élek- mondta ki hangosan Alice.
Igen él - felelte egy ismerős hang. A férfi hangja volt.

2011. június 1., szerda

Köcsögözés, lenyúlások...Hát erre ébredsz magyar

Én már semmin sem lepődöm meg. Csípás hajnalokon fejbekólintanak a hírek. Olvasd velem barátom. S ne legyenek kétségeid. Szóval egy hajnali hírszemle, és csak picit Erzsébetváros.

Hát mégis nekik kell...
A Fidesz keszthelyi szervezetének alelnöke, Pálinkás Róbert lett a Helikon Kastélymúzeum új igazgatója.
Júniusban pályázati lehetőségek nyílnak meg, talán ez volt az oka a hirtelen menesztésnek. A volt igazgató leváltása semmiképpen sem lehetett szakmai döntés, mert a múzeum élén eltöltött 27 év eredményei önmagukért beszélnek. Czoma László (aki független képviselő volt a rendszerváltás előtti utolsó, illetve az az utáni első parlamentben) azt mondta, hogy megbízatását másfél évvel ezelőtt "hosszabbították meg", a szakmai bizottság akkor a pályázata alapján bízta meg a Helikon Kastélymúzeum vezetésével.

Törvénytelen iskola bezárás?
A tüntetések és tiltakozó akciók eredménytelensége után most bírósági beadvánnyal, a kormányhivatalhoz eljuttatott törvényességi kifogással és a főpolgármesterhez írt levéllel küzdenek a Janikovszky Éva iskola megmentéséért civilek és Erzsébetváros, illetve a fővárosi önkormányzat ellenzéki politikusai.

"Leköcsögözte" a rendvédelmiseket egy fideszes ügyvéd
"Kriminális csürhének", "proli surmóknak" és "köcsögöknek" nevezte az érdekeikért küzdő rendvédelmi dolgozókat egy fideszes ügyvéd, aki elektronikus levelében "figyelmeztette" Árok Kornélt, a rendvédelmisek demonstrációs bizottságának új elnökét. Az ügyvéd saját bevallása és a közösségi oldalon található profilja szerint tagja a Fidesznek, a Horthy Miklós Társaságnak, a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak és a László Gyula Történelmi Egyesületnek - úgy véli, "ugyanolyan proli surmókból verbuválták össze" a rendvédelmiseket, mint a "szélsőjobb tuskóagyú prolijait".
"Sürgősen felejtsétek el, hogy Ti, az Államhatalommal és a Nemzettel szemben korlátlanul domináns és téveszmésen omnipotens magatartásokat tanúsíthattok, köcsögök: zendülők és lázadók ellen a TEK, a készenlétiek, a honvédség elit kommandósai bevethetőek, s AKI A BEVETÉSI PARANCSOT NEM TELJESÍTENÉ, VALÓBAN BÚCSÚZHAT MINDENTŐL: a személyes szabadságától, a státuszától, a nyugdíjától és a védett jogállásától is!" - olvasható a Hírszerző birtokába jutott levélben.

Hátrányos helyzetűeknek coki
Leállította a tervezett felnőttképzéseket és felfüggesztette a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok foglalkoztatását ösztönző uniós programokat a munkaügyi központokban Czomba Sándor. Sajtóhírek szerint az államtitkár arra utasította a megyei munkaügyi központokat, ne kössenek képzési támogatásról szóló szerződéseket, és függesszék fel az uniós forrásból finanszírozott program foglalkoztatást ösztönző támogatásait is.

Látjátok még nem is írtam magamról, mert a velem történő galádságokra alig jut idő...

Mosolyogj Cimbi

Ne haragudj Cimbi, ha azt kérem tőled, hogy mosolyogj. Tudom, nincs igazán okunk a jókedvre, szóval csak szelíden.. Holnap megkezdődik az Ünnepi Könyvhét, és ennek igazán örülhetünk, mert a politikai játszóterek, drámák, bohózatok, színjátékok és világégések ellenére, ez a rendezvény még mindig talpon van. (82 éve!) No persze, bizonyára idén az lesz a trendi egyeseknél (többeseknél), hogy ki a magyarabb író, újságíró, hazafi,. stb. Szerintem még az olvasók tábora is kategorizálva lesz. Valahogy úgy Cimbi, hogy te most például gaz neoliberális, betűszemfosztogató vagy, aki csak azért olvas, hogy más ne is egyék. Mi az, hogy mit hablatyolok, meg hogy nem vagy neoliberális, meg semmi ilyesmi. Cimbi, hát nem veszed észre, hogy ez a kutyát sem érdekli?! Senkit nem érdekel, hogy te csak egy egyszerű olvasó vagy. A lényeg, ha nem azt veszed a kezedbe, amit lehet, akkor baj van. Akkor már egyenesen átalakulsz kommunistává, vagy idegenszívűvé, esetleg gyenge maradsz, aki hiába törekszik a jóra nem megy neki. Szóval döntsd el Cimbi, hogy a régi idők embereként dekkolsz-e a romok alatt, vagy beállsz végre a sorba. Tehát veszel mondjuk egy Prohászka Ottokár vagy egy Thormay Cecile, esetleg egy a Duce életéről és haláláról szóló könyvet.  Fontold meg Cimbi, mit raksz majd, az új lakásod polcára! Mi az, hogy milyen új lakás? Hát az amit majd akkor veszel, ha a régiből kilakoltattak a nem fizetett törlesztőrészletek miatt, és kisebb lakásba költözöl egy újabb igen kedvezményes hítelből. Nem Cimbi, így nem leszel hajléktalan a végén. Csak jól forgasd a könyveket. Buszon, villamoson csak nemzetes, vagy magyaros sajtóval közlekedj. Semmi nép, szó, meg szabadság.
De engem Cimbi igazából más foglalkoztat. Szeretném végre megtapogatni a könyveket. Beszippantani a fehér vagy sárgás színű oldalak szagát. Végigsímogatni egy-egy kiadvány fényes gerincén, s járatni a tekintetem fekete betűk rendezett során. Kíváncsi vagyok a Magvető klasszikusan elegáns köteteire. A nemesen egyszerű kiadványaik remekebbnél remekebb írókat vonultatnak fel. Nem véletlen, hogy az Év kiadója címet sorozatban ítélik a Magvetőnek. A kiadó könyvei minden szempontból időtállóak. Esterházy könyveit például rendre elolvasom, lehetne már belőlük papírgalacsin is, de a könyvek hősiesen tartják maguk. Hát Cimbi tartsunk ki mi is. Menni fog?

Szegény Czigány Zoli  elment örökre. Ő már nem ír a kicsiknek, s nem rendez filmeket sem többé. A gyászhoz nekem nincsennek szavaim. A gyász olyan, mint egy nagy képeskönyv. Fekete-fehér és színes fotók váltogatják egymást, mint emlékképek a lelkünkben, Hol nevetünk, hol sírunk, de megkérdőjelezhetetlen a fájdalom. Az album lezárul. Mert nincs többé fotó, meg cinkos összekacsintás, meg betegség fájdalma, meg élet sara. Mert most valami véget ér, valami elkezdődik. Game Over, Game Start...
Nyugodj békében Zoli!

Cimbi én tényleg szeretném, ha megpróbálnál mosolyogni...Mert az élet azért valamerre megy tovább...
Vagy menesztik, mint a keszthelyi Festetics kastély igazgatóját

Indoklás nélkül megszüntette kedden a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. igazgatójának munka-szerződését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az intézményt huszonhét éve vezető Czoma Lászlót indoklás nélkül, azonnali hatállyal bocsátották el.
Czoma velejéig tisztességes, igazi nagy tudású szakember, aki a kastélyból nemzetközileg is elismert múzeumot varázsolt. Ő volt az élharcosa a Hévizi tó megmentése érdekében a Bakony területén a mélyművelésű bányákból a vízszivattyúzás leállításának. Ez országos jelentőségű siker volt annak idején, amihez személyes egzisztenciáját kockára téve harcolt.
Vezetése mellett a kastély az ország második leglátogatottabb múzeumává vált – legutóbb másfél évre nyerte el pályázaton öt évre az igazgatói posztot. Információk szerint a fideszes vezetésű Keszthely önkormányzata régóta szeretné átvenni a jelentős forgalmat bonyolító kastély irányítását, ám ennek az igazgató évek óta ellenállt.

Cimbi így a végére egy gondolat. Csak úgy...(nem baj, ha még sem mosolyogsz).
„Most meg jönnek a patkányok, és rombolnak, amit csak tudnak a pénz reményében.”