2010. október 26., kedd

Mai hóhérok

Barátaim!
Most értesültem arról, hogy személyes adataim (sutba a törvényekkel!) bátran nézegethették az önkormányzatban a kívülről jöttek. Megtudtam, hogy a szemembe nézni sem merő törtetők eldöntötték, hogy megtalálják azt a derék magyar? némbert, aki helyettük elvégzi a piszkos munkát, azaz javasolja a testületnek, hogy rúgjanak ki. (A 21. század hóhérai itt élnek köztünk.)
Kapóra jött, hogy ez a  valaki - aki látszólag lelkes szekértolója volt a helyi baloldalnak - ,gyorsan válalkozott a szerepre. Nyilván így palástolva azokat az egyszerű tényeket, hogy pozícióját és hatalmas fizetését még a korábbi polgármesternek köszönhette. (Gyerekkori barátság mondogatta gyakran. Ha éppen nem ordított.) Továbbá, a kampány időszakban nem győzte lelkesen nyalni a hiszékeny szocialisták fenekét, nehogy megsejtsék, nincs egy igaz mondata sem. Ő volt a lelkes baloldali mintapéldánya. Hangsúlyozom, látszólag. Időnként kilógott ugyanis a lóláb. Vagy a pata. E lelkes némber, akinek betöltött szerepéhez, sem megfelelő végzettség, sem szakirányú gyakorlat sem szükségeltetett, lelkes nyelvcsapásokkal csütörtökön fejeket tálal az új hatalom felé. Íme a megújulás. A köpönyegforgató hóhérok diadala. Szellemi törpék tánca.
Kérdem én, ti lennétek egy ártatlan hóhérai? Mennyi az ár? Néhány hónapnyi lóvé? A független vérét talpnyalók tapossák. A függetlenségnek ára van.
A győztesek ócska trükkje bevált. Mossák majd kezeiket. Ők nem tudták. Nem itt élnek. Vékonyka hangon akadt tiltakozó. A demokrácia szelíd őrzője látja a boszorkány üldözést. Köszönet, minden bátor hangért.
Még itt élek.
De mit mond majd egyszer a hajbókolóknak a vezér? Bár hozzá, talán nem is jut el...
Mit szól, ha megtudja, a közel 2 éve előzetesben ülő volt polgármester dédelgetett kedvencével paktált le a a helyi hatalom? Esetleg koncepciós perről van szó, és ezzel akarják jóvátenni? Netán ismét oda jutunk, hogy a bűn gyökere közös? Mi a magyarázat? Az én szemembe nem mernek nézni...
Mai köpönyegforgatók, vigyázzatok.
Nekem múltam, jövőm, elvették pártkatonák. Ezt megéltem, azt tudom.
Egyik legszebb szavunk az ember. De ami lényege, az emberség, hiányzik oly sokakból.
Köpönyegforgatók. Állatok.
Ne reméljetek, a jövő az emberséges embereknek dolgozik. Az én hitem erős. Nem loptam, csaltam, hazudtam. S nincs az az ár, amiért a lelkem eladnám. Nem éri meg. Van agyam, szívem, erőm.
A csöndes napok folytatódnak. Az én munkám elvehetik. De mit érnek vele?
Ott leszek mindenhol. Az utcán, a téren. Az emberek szívében.
Sok éve a Dzsumbujban forgattam, a végtelenül elkeseredett emberek azt mondták, eltapossa őket a hatalom.
A tisztesség nem árucikk. Nem eladó. Sem jobbnak, sem balnak. Ha el akarnak taposni, akkor sem.
Nem a hitek, hanem az emberek bűne ami történik. De egyszer majd eljön az igazi számvetés. Lásd a történelmet, a gazembereket mindig elüldözi a nép. A köpönyegforgatók nevét köpönyegforgatóként jegyzik a könyvek.
Mai hóhérok, ti sem mentek az égbe. Az eget nem lehet birtokolni. Az ég mindenkié.

2010. október 25., hétfő

Sötétség - Én nem vagyok K. Béla unokája

Barátaim!
Vélhetően utolsó beszélgetéseimet láthatjátok az ETV-ben. Kívülről jött emberek söprik el a civil, egyházi, kisebbségi műsoraimat. De Örülök, hogy független voltam, maradtam. Mégis kommunistáznak olyanok, akik a Kosztolányi által is megírt,  K. Béla unokájával cseverésznek mikrofonállványos médiumokban, vagy egykori mszmp-s újságírókból lelkes narancs tapsolókká vált bértollnokokkal kacsintanak össze cinkosan.
Mi a bűnöm? Párválasztásban a szívemre hallgattam...
Mi a bűnöm? Az elmúlt 10 év alatt nem jártam be az önkormányzatba, és sem jobbról sem balról nem gyűjtöttem politikus haverokat.
Mi a bűnöm? Erzsébetvárosban élek. Egy lepattant utcában. Milliók nélkül.
Mi a bűnöm? Nekem a kereszténységem nem címke.
A családom is megszenvedte a diktatúrákat, rám is ez a sors vár.
Nemzeti együttműködésbe a független nem fér bele.

2010. október 20., szerda

Hajrá Anna!

KEDVES ERZSÉBETVÁROSIAK!
Szomorúan látom,hogy hátul kullogunk a sorban, ha egy helyi tehetségért kell szorítani.
Valahogy másképp működik ez vidéken... Itt van például a Megasztár. Falvak,városok büszkék szülöttjükre. De mi csak sunnyogunk. Pedig a legapróbb döntős, a 11 éves PELLEI ANNA, a mi büszkeségünk, hiszen az Erzsébetvárosi Általános Iskola 5. a osztályos tanulója. Ennek a kicsi emberkének szüksége van a szeretetünkre, a buzdításunkra, a szavazatainkra. Hajrá kicsi ufó, hajrá kicsi lány! A jövő a tiéd!

Örömmel hallom, hogy kerületünkben egyre többen fognak össze a vörösiszap károsultjainak megsegítésére. A Janikovszky iskolában még a gyerekek is!!!!
A VI.kerületi Teréz templomban jótékonysági koncert lesz, október 22-én este. A bevételt a károsultak megsegítésére ajánlják fel a szervezők. Fővédnök a polgármester asszony.
Követhetnénk a szomszéd kerületet a jóban. Csodálatos templomjaink, és kiváló művészeink nekünk is vannak...
Ne maradjunk le!!!!SEGÍTSÜNK!!!

János csodálatos betlehemet készített mindenki örömére. Bízom benne, hogy az adventi időszakban sokan láthatják majd a Közösségi Házban,

S újabb kisember születik (talán ma?). Isten éltesse Karoláékat! Mamának, babának minden szépet és jót!

Ági nagyon boldog szülinapot! Ne hagyd, hogy a világ lapátra tegyen! Büszke vagyok, hogy ismerlek.

Valaki azt mondta, miért nem keresem a politikusokat. Minek, ha ők másokat keresnek. A kör mindig ugyanaz, én meg ezen a körön kívül álltam mindig. Nem is lesz ez másképp.
De hogy feladat bőven van, azt nélkülük is látom. Megvalósult gondolatom, a "Gondolatkő" is arra késztet: ÁLLJ meg EMBER, NE GYŰLÖLJ, SZERESS.

BÉKÉT ERZSÉBETVÁROS! HAJRÁ ANNA!

egy Önök közül, közületek

2010. október 18., hétfő

Gyertyák

Kedves barátaim!
Elkezdődtek a szegénység elleni küzdelem hetei a Klauzál téren.
Égtek a mécsesek mindannyiunkért. Halkan szólt a hang. Kevesen voltunk. Hiszem, hogy egyre többen leszünk. A közösségi házban szívet melengető rendezvényt tartottak a kicsiknek. Csupa óriási szempár.
Kicsi életek, akik már megtanulták, mit jelent, ha nincs meleg ebéd, ha anyának vagy apának nincs munkája, ha az iskolában csúfolják a származás miatt...A gyerekek majszolták a kalácsot, itták a kakaót...mintha majd száz évet repültünk volna vissza az időben.. Olvastok még József Attilát? Olvastok egyáltalán?
Köszönet a pillanat emberségéért Karolának, Editnek, Zsókának és a többi áldozatos segítőnek.
A hétvégén a szomszéd ház előtt demonstráltak a lakhatásért. Az aktív hajléktalanok és aktív hajlékosok csoportja végigjárta a Csányi, a Klauzál, a Király és a Kazinczy utcát. "Stigmák helyett megoldást! Tiltás helyett lakhatást!"
Igazuk van.
S ők még nem is beszéltek a homlokzatok mögött meghúzódó nyomorról. De aggódom, hogy nem sokára jobb is lesz erről hallgatni... Mert itt válaszok nincsennek. S ha vannak is, hol lehet majd elmondani...
Burke azt írja: A gonosz győzelméhez nem kell más, csak az, hogy a jó emberek tétlenek maradjanak.
Ma még gyertyát gyújtunk. Ma még hisszük, demokráciában élünk. Ma hallottam, hogy egy másik kerület médiumait már kitakarították. Így. Kitakarították. Demokráciában élünk? Kollégák maradtak munka nélkül. Nincs kétségem itt is megtörténik majd. Szóba sem állnak a győztesek. Írtam már, a függetlenségnek ára van. Nem csak annak. A sajtó szabad?
Látom magam előtt a reménykedő gyermek arcokat ebben a harlemi világban. Felidézem a saját gyermekkoromat, amikor egy munkáskerületben voltam elsőáldozó, apám a Szabad Európát hallgatta, anyám a beteg húgomat ápolta...Mi távol voltunk a párttól. Annak is ára volt. Nagyika azt mondta, Jézus szeret. De erről nem szabad beszélni. Emlékszem, amikor meghalt Brezsnyev, és Horváth néni vigasztalta másik Horváth nénit: Marikám, hát nekünk itt van a Kádár. De őt meg mi nem szerettük. Nagyika egyszer megmutatta, hol is voltak a földjeik, amiket államosítottak. Laci bácsikám, aki szanitéc volt 56'-ban, és 1988-ban meghalt /alig 50 évesen/, mindig szeretett volna egy olyan országban élni, ahol szabad másképp gondolkodni, ahol ki lehet mondani a véleményt. Ahol a televízióból nem egy hang szól. Ahonnan nem kell elmenekülni máshová. Kíváncsi vagyok, ma mit mondana...
Néhány nap múlva október 23.  Gyertyát gyújtunk a hősökért. Emlékezünk. Emlékezzünk a jelenre is.

2010. október 15., péntek

Szolidalitás

Ma a Klauzál téren elkezdődnek a szegénység elleni küzdelem hetei. De jó lenne, ha sokan összegyűlnénk, és legalább jeleznénk, hogy milyen fontos az emberi hang..., az emberi szó..., a cselekvő szeretet. ZSuzsi, Eszter, Réka - ott leszek. Gyertek Ti kedves többiek is. Itt még tehetünk valamit. A közöny iszapját söpörjük el.
Fájdalmas és iszonyú történések vannak mögöttünk. Szörnyű tragédiák, tönkrement életek. Kolontár, Devecser.
A hitem,  - hogy sokan vagyunk, akik számára fontos a segítségnyújtás a rászorulók számára -, egyre erősödik. Nektek köszönhető barátaim. Amikor egyik barátnőm, Bea, már a tragédiát követően szinte azonnal azt hangsúlyozta, hogy az emberek mellett segíteni kell a sérült állatokat is. Menni kell, és tenni kell. Itt nem lehet várni....Amikor egy másik kedves Csányi utcai ismerősöm, azt mondta, előzzük meg a tragédiákat. Mindenhol. A politika szálai összekúszálódtak már régen. Ki az igaz, és ki az aki hazudik?
Ágiék házában még mindig nem lehet aludni a zajtól...Az utcában egyre több a lopás. Falak épülnek. Falakat építünk magunk körül. De vajon ki véd meg minket, az elhallgatás börtönétől?!
A hajléktalanok közül télre kinek jut majd fedél?
Ez a mai nap arról szól, hogy mutassunk példát, legyünk apró jelek a világban. A szeretet erejével hívjunk másokat. Segítsünk a rászorulóknak!
Készüljünk a hidegre, a sötétségre.
Egyszer valaki azt mondta, a segítségnyújtásból nem lehet karriert építeni. Lehet, igaza volt, igaza van.
De aki csak azért tesz vagy nem tesz, mert számára mindez csak önös érdek, az később magára marad.
Mi barátaim, szeretünk közösségben élni.
Legalábbis szeretnénk...

2010. október 6., szerda

Folytatjuk barátaim...

Édeseim!
Nem győzöm elégszer mondogatni magamnak, hogy mennyi mindent adtatok nekem. A plakátháborúnak szerencsére vége...igaz én nem lógtam oszlopokon. Nem is volt sem cél, no meg a pénz is inkább jobb dolgokra kell. Gyerekprogramok, ceruza, kréta...Köszönöm Csányi utcaiak, Klauzál tériek, köszönöm drága lokálpatrióta barátaim. Ne keseredjetek el, ez a környék azért picit nyert is. Újabb barátságok szövődtek.Újabb tervek születtek. A hit ott van valamennyiünkben. Mi biztosan tudjuk, ide tartozunk.
Drága nőtársaim, a feladat óriási. Senki sem fog helyettük megoldani olyan dolgokat, ami minket köt össze.
Azt mondják, a lélekre nincs szükség a politikában. Kíváncsi leszek, lelketlenül megy-e? Kíváncsi vagyok merre megy a jobb és a bal...Hiszem, hogy rossz politika, ha színe szerint listázzák az embert. Mert - ahogy már írtam - tisztességes akad itt is ott is.
Nagy a győztesek felelősége. Nyilván, ha bosszú vagy önös érdek motivál egy politikust, hosszú távon előbb-utóbb elbukik. Mert a köz békét kíván. Összefogást.
Előfordulhat, hogy függetlenként sem láthattok majd a televízióban. Előfordulhat, hogy a sajtó arra halad majd, hogy mikrofon-állványokra lesz szükség. Ez nem voltam, nem vagyok, nem leszek.
Ha én zászló volnék....
Itt helyben továbbra is megoldatlan annak a Csányi utcai háznak a sorsa, akiknek nyugalmát egy pincében működő kocsma zavarja. Nem kezdhették el a továbbtanulást azok a családanyák, akiknek nincs a zsebükben regisztrációs díjra való elegendő összeg. Jön a hideg, sok-sok embertársunknak nem jut majd meleg. A téren lassan csupaszodnak a fák, s vajon a szívek kiürülnek-e... Most mindenki vár.
Vagy keresi a kapcsolatot a győztesekkel. Mert a győztessel együtt lenni jó. Mert akkor nem fenyeget a veszély, hogy pária leszel. Vagy fél, hogy nincs jövője. A jók néha elbuknak, de ha van erejük, megrázzák magukat, és folytatják tovább.
Folytatni kell.
Független polgármester barátaim vidéken sikerrel vették az akadályt. Szívből gratulálok nekik. Erőt adnak nekem. Erőt adunk egymásnak. Jóllehet, hamarosan kiderül, hogy a demokrácia veszélyben van-e...
Folytatom barátaim.

2010. október 3., vasárnap

Érdemes

Drága barátaim!
Tiszta szívből köszönöm, hogy több mint 100-an, a párt logók ellenére rám adtátok a szavazatotokat.
Tudom, sokan most szomorúak és csalódottak vagytok, mert hittetek valamiben...Abban, hogy a helyi embereket helyi képviselheti. Erre most még várnunk kell. De az elmúlt 60 nap csodája elég erőt adott a folytatáshoz.
Holnap már folytatom. Majd folytatom,
Békét Erzsébetváros!
Nyugodalmas jó éjszakát!
Egy közületek.

2010. október 2., szombat

A jövő a miénk

Kedves Erzsébetvárosiak! Kedves lokálpatrióták! Kedves békére vágyó civilek!
Holnap a választás napja lesz. Vasárnap. Hajdan ez volt a vásár napja is. Vásár nap-vasárnap.
Egykor a marhákat, birkákat is ezen a napon terelték eladni.
Megnézték ilyenkor a jószág fülét-farkát-fogát. De néha tévedtek a vevők, s olyan árut vettek, ami csak hírből volt jól tejelő, mert a valóságban kivénhedt, kasztrált bika volt...
Hát igen, szélhámosságok akadtak régen is.
Ma gyakran az ember is egyrészről csak áru, másrészről meg bepalizható balek.
Olvasom, hogy az egyik pártnál még pénzért is lehetett képviselő-jelöltséget venni. Ki tudja igaz-e?
Hallom, hogy egy másik párt ügyeletes okosa bőszen azt magyarázza a televízióban, ők bizony még soha semmi rosszat nem csináltak és majd belejönnek az irányításba, ha bekerülnek a testületbe. S képzeljétek mi történik?! A műsor alatt szépen leszaggatják aktivistáik a független-jelölt plakátját. Nem az utcán, nem a téren, hanem abban a kopott házban, ahol a független él. A független nézi elmélyülten az ablakból, milyen gyorsan dolgoznak. Kérem szépen, hát így hogy lehet más a politika? Szegény tisztakezű jelölt meg beszél a tv-ben, s tán nem is tudja, hogy akarják őt eladni a pórnak...Ha meg tudja, hát nagy a baj ott is.
Mindenesetre a függetlent, az itt élőt nem kérdezte senki. Az ötletei, a mondatai jók ma is. Egy harmadik párt igaza ügyesen beleszővi a mondatait a sajátjába. Teleportált a gondolataiba. Látszik, hogy tud blogolni. Ügyes. A függetlent meg hívják a barátai: Hallottad, láttad. Igen. Hallottam, láttam. (S persze fáj is, hogy akit egykor segített, az őt mit választót elárulta.)
Kapja a horgokat a jobb-és bal horgokat a demokrácia. Mutyi világ van Gazemberériában.
Hazudtak, hazudnak a politikusok. Tisztelet a kivételeknek. Hajrá valódi függetlenek. Hajrá Hunya és Magyarhertelend! Hajrá erzsébetvárosi civilek!
Nekünk valódi jóakaratúaknak feladatunk van. Hosszú az út. A homokzsák szerepből ki kell végre bújni.
Elég volt az övön aluli ütésekből. Elég, hogy bemocskolják a kerületet. Elég, hogy bemocskolják a hazát.
Mi barátaim, most indultunk el. Nekünk a cselekvő béke útját kell követni. Lépésről-lépésre tenni a másikért. Megújulni önmagunkért és a másikért.
Állam bácsi, kerület néni nem oldja meg helyettünk a dolgokat.
Vasárnap a pihenés napja és a családé is. Drága édesanyám ilyenkor reggel elmegy a templomba. Neki ez is a béke útja. Imádkozik. Értem, mindannyiunkért. Egy élhetőbb világért. Hivőkért és nem hívőkért. Elesettekért, magányosokért, eltávozott szereteinkért.
Anyu, ne sírj értem, ne félts! Köszönöm, hogy mellettem állsz. Köszönöm, hogy sok-sok ledolgozott év után is mutatod az utat. Köszönöm, hogy a nyugdíjasok arcában a Te arcodat látom. Köszönöm, hogy tisztességre neveltél, és bíztál bennem mindig. Köszönöm, hogy megtanultam bízni.
S remélem, át tudom adni a gyermekeimnek, a körülöttem élő gyerekeknek, fiataloknak és idősebbeknek.
A szeretetet.
A jövő a miénk.
BÉKÉT ERZSÉBETVÁROS!
EGYEDÜL ÖNÖKÉRT!
EGY ÖNÖK KÖZÜL!

2010. október 1., péntek

A jog barátja

Kedves barátaim!




Ma Malvin napja van, és ennek a névnek a jelentése nagyjából azt jelenti: a jog barátja.



Isten éltesse hát a Malvinokat, és a jog barátait. Kevesen vannak. Ritka a név. Kevés a törvénytisztelő.



Ez egyrészt a statisztikákból tudható(név), másrészt a híradásokból (törénysértések).



Nem árulok el nagy titkot, amikor azt mondom, szinte példátlanul mocskos a 2010-es önkormányzati választási időszak. A plakátháborúról már nincs értelme írni, mert látjátok. De Ti, akik még hordozzátok magatokban a demokrciába vetett hitet, kérlek ne tépkedjetek, és ne gyűlölködjetek, mert akkor olyanokká váltok, mint a megroppantott gerincű pártkatonák. Nekünk az utca jobb és baloldalán élőknek gyűjteni kell az erőnket a pártatlan összefogásra. Hitegetésből bőven kijut. Hazugság, ha azt mondják, ha holnap X vagy Y lesz a polgármester, akkor majd megújul a lakásod, kicserélik az ajtód vagy ablakod. És mi van a szomszédoddal? Azzal, aki becsületesen dolgozik, s reméli, hogy ő tisztességesen boldogul. Volt már vízöntő-korszak, de itt évtizedek óta gazemberéria van. Egymásra mutogatós mocsok.



Milliókkal feltuningolt katyvasz, ahol a kisemberekneknek csak a kereskedelmi tv-k mesevilága jut.



A politikai retusált celebek, akik együttérzők, őszinték, akiket még véletlenül sem csak a plakátokról ismerünk...itt élnek köztünk, mint az idegenek. A nagyok. A kijelöltek. A másikat letaposók. Barátok közt vannak. Nagy a haveri kör. Nagy a lóvé. A plakátarcokra, harcokra is. Ez nem valódi megmérettetés. Ez szint alatti produktum.



Gyalázat, hogy a lakó a rendőrségre rohangál, mert oda az éjszakai nyugalma.



Gyalázat, hogy az idősek hónapjának kezdetén oda a nyugdíjasok biztonsága.



Gyalázat, hogy az utcán már átmenni sem tudsz, mert a kátyúban kibicsaklik a lábad.



Gyalázat, hogy a kerületben van szülő, aki eladja leánygyermekét.



Gyalázat, hogy a hátrányos helyzetű anyáknak nincs esélyük a továbbtanulásra.



Gyalázat, hogy civil szervezetek vannak a csőd szélén.



Gyalázat, hogy kívülről jött pártkatonák döntenek sorsok felett.



Gyalázat, hogy a tudásnak és a becsületes munkának nincs becsülete.



Gyalázat, hogy összefogás helyett a megosztásra törekednek.



Gyalázat, hogy el akarják hitetni, hogy csak akkor lesz jobb, ha logókra szavaznak az emberek.









Egy körzet sorsa az ott élőkön múlik.



Egy körzet fejlődéséért az ott élők tehetnek.



Ez a körzet az enyém, a tiéd, a miénk.



Fogjunk össze asszonytársaim, és ti kedves férfiak. Fiatalok és keésbé fiatalok.



Rengeteg a feladatunk, mert mi itt élünk, itt élnek a szüleink, a gyerekeink.



Függetlenül a politikai szlogenektől, egymástól függünk.









Egy ember, aki itt él, itt bizonyított. Egy ember, aki nem csak beszél, cselekszik is.



VELETEK. ÉRTETEK. KÖZÜLETEK.



SZAVAZZATOK!

A zene az kell

Nektek!
Imre bácsi azt mondta az Akácosudvarban az ingyenes filmklubban, hogy a zene az mindig kell.
Igaza van. Erzsébetváros zeneiskolája ma megjelentet egy csodálatos kiadányt az elmúlt 100 év kerületi zeneiskoláiról.Szívből gratulálok a jóhoz.
Néhány mozgássérült embertársunk életében először eljuthatott a Balaton-felvidékre. Szorítok, hogy az élmény megismétlődjön.
A pár hetes Szilvikének, testvéreinek és egyedüllálló édesanyjának lett fűtés az otthonában.
Ági nem adja fel a küzdelmét a gyermeke és a ház nyugalmájáért. Natália tarts ki!!!! Veletek vagyok - leszek.
Lajosnak végre ismét lesz kutyusa. Nem lesz egyedül. Bea, Magdi, Marika és a többiek együtt megcsináljuk, amiről beszéltünk.
Az Akácfa utcában egy asszonytársam néz szembe a rákkal. Hiszem, a szeretetnek gyógyító ereje van.
Furman Imre jogvédő, költőre emlékezünk október 29-én 18 órától a Ráday Könyesházban. Ő is egy volt közülünk.
Október 15-től ismét elkezdődnek a szegénység elleni küzdelem hetei kerületünkben. Küzdjük együtt rászoruló embertársaink megsegítéséért!
Tartsatok velem, velünk.
BÉKÉT ERZSÉBETVÁROS!

A jog barátja

Kedves barátaim!
Ma Malvin napja van, és ennek a névnek a jelentése nagyjából azt jelenti: a jog barátja.
Isten éltesse hát a Malvinokat, és a jog barátait. Kevesen vannak. Ritka a név. Kevés a törvénytisztelő.
Ez egyrészt a statisztikákból tudható(név), másrészt a híradásokból (törénysértések).
Nem árulok el nagy titkot, amikor azt mondom, szinte példátlanul mocskos a 2010-es önkormányzati választási időszak. A plakátháborúról már nincs értelme írni, mert látjátok. De Ti, akik még hordozzátok magatokban a demokrciába vetett hitet, kérlek ne tépkedjetek, és ne gyűlölködjetek, mert akkor olyanokká váltok, mint a megroppantott gerincű pártkatonák. Nekünk az utca jobb és baloldalán élőknek gyűjteni kell az erőnket a pártatlan összefogásra. Hitegetésből bőven kijut. Hazugság, ha azt mondják, ha holnap X vagy Y lesz a polgármester, akkor majd megújul a lakásod, kicserélik az ajtód vagy ablakod. És mi van a szomszédoddal? Azzal, aki becsületesen dolgozik, s reméli, hogy ő tisztességesen boldogul. Volt már vízöntő-korszak, de itt évtizedek óta gazemberéria van. Egymásra mutogatós mocsok.
Milliókkal feltuningolt katyvasz, ahol a kisemberekneknek csak a kereskedelmi tv-k mesevilága jut.
A politikai retusált celebek, akik együttérzők, őszinték, akiket még véletlenül sem csak a plakátokról ismerünk...itt élnek köztünk, mint az idegenek. A nagyok. A kijelöltek. A másikat letaposók. Barátok közt vannak. Nagy a haveri kör. Nagy a lóvé. A plakátarcokra, harcokra is. Ez nem valódi megmérettetés. Ez szint alatti produktum.
Gyalázat, hogy a lakó a rendőrségre rohangál, mert oda az éjszakai nyugalma.
Gyalázat, hogy az idősek hónapjának kezdetén oda a nyugdíjasok biztonsága.
Gyalázat, hogy az utcán már átmenni sem tudsz, mert a kátyúban kibicsaklik a lábad.
Gyalázat, hogy a kerületben van szülő, aki eladja leánygyermekét.
Gyalázat, hogy a hátrányos helyzetű anyáknak nincs esélyük a továbbtanulásra.
Gyalázat, hogy civil szervezetek vannak a csőd szélén.
Gyalázat, hogy kívülről jött pártkatonák döntenek sorsok felett.
Gyalázat, hogy a tudásnak és a becsületes munkának nincs becsülete.
Gyalázat, hogy összefogás helyett a megosztásra törekednek.
Gyalázat, hogy el akarják hitetni, hogy csak akkor lesz jobb, ha logókra szavaznak az emberek.

Egy körzet sorsa az ott élőkön múlik.
Egy körzet fejlődéséért az ott élők tehetnek.
Ez a körzet az enyém, a tiéd, a miénk.
Fogjunk össze asszonytársaim, és ti kedves férfiak. Fiatalok és keésbé fiatalok.
Rengeteg a feladatunk, mert mi itt élünk, itt élnek a szüleink, a gyerekeink.
Függetlenül a politikai szlogenektől, egymástól függünk.

Egy ember, aki itt él, itt bizonyított. Egy ember, aki nem csak beszél, cselekszik is.
VELETEK. ÉRTETEK. KÖZÜLETEK.
SZAVAZZATOK!