Bxsznak a kutyák

Csuda tudja miért, de február tájékán a fideszesek meg a hozzájuk közel állók valahogy a középpontba helyezik a szexet. Persze a no szexet. Nem tudom, talán a tavasz közeledte készteti őket arra, hogy a hálószobánkban kutakodjanak és az átlagpolgár nemi élete után leselkedjenek... Mondom nem tudom. Tavaly ilyentájt a Magyar Családtudományi Társaság és Rónaszékiné erzsébetvárosi fideszes országgyűlési képviselő borzolta a kedélyeket azzal, hogy például káros jelenségnek bélyegezték egyebek mellett a házasság előtti szexuális kapcsolatokat, és az élettársi közösséget. Önjelölt erénycsőszökként maguknak vindikálták a jogot, hogy pálcát törjenek mások családi állapota, nemi hovatartozása felett. A zavaros, kirekesztő gondolatokat később visszavonták, illetve próbálták magyarázni, mitéskihogyanértettírt félre. Az már csak hab volt a tortán, hogy a szexet a házasságon belülre korlátozó mozgalom főnénijének férjéről az Egyenlítő Tv közzétette, hogy facebook oldalán előszeretettel nézegetett lenge öltözetű fiatal lányokat. ..O tempora, o mores!
S most, hogy itt a tél vége, visszaköszön a tavalyi fidesz mores keszeis álruhában. Szerencsére a butaság, az álprűdéria hamar lelepleződött. Hála Kálmán Olgának. Most. De gyanítom, hogy a téma újból is újból előkerül majd. Ki tudja, tán még hálószobaügyi államtitkárt is kineveznek....
Mindenesetre nekem szegény jó néhai nagyanyám szavai jutnak mostanság az eszembe. Mamika istenfélő, keresztény asszony volt, aki 12 gyermeknek adott életet. Soha nem káromkodott, de volt az évnek egy olyan időszaka, amikor mondott valamit, melybe maga is belepirult: Jön a tavasz, b_sznak a kutyák.

Kézdy György emlékére

Kedves Barátaim! Kedves erzsébetvárosiak!
A Hét Olajfa Egyesület kezdeményezi, hogy a közelmúltban elhunyt kiváló színművésznek, Kézdy Györgynek méltó módon állítson emléket a főváros VII. kerülete. Kézdy György Erzsébetvárosban, a Rákóczi út 80. számú házban született, és élete végéig kötődött ehhez a kerülethez.
Kezdeményezzük, hogy szülőháza falára emléktábla kerüljön, amely őrzi ennek a csodálatos művésznek az emlékét!
Kérünk minden jóakaratú polgárt, hogy támogassa kezdeményezésünket!
Kaczvinszky Barbara
a Hét Olajfa Egyesület elnöke

Ne fogadd el...

Ne fogadd el, hogy valakinek több joga van, mert a többséghez tartozik. Ne fogadd el a hazugságot igaznak, csak azért, hogy túléld a hétköznapot. Mert csak alapigazságok, és csak egyetemes emberi jogok léteznek.

Csak

Hétfőn Hunyadi téri imaházban Horváth Aladárral beszélgettem. Valami különleges időutazásban volt részünk.... Felidéztük az elmúlt 20-30 év azon röpke pillanatait, amikor sem félelem, sem politikai érdekek nem emeltek falakat ember és ember közé...Amikor nem ordas eszmékkel kellett szembe nézni, amikor nem volt kérdés, hogy sem bőrszín, sem vallás, sem önös érdekek nem választhatnak szét családokat, barátokat. Amikor a szabadság még nem foszlott szét. Amikor az embert nem címkézték fel, mondjuk, hogy cigány vagy zsidó....Csak ember volt. 
A beszélgetés alatt a teremben szokatlan csend volt. Pihentünk a múltban, és fáztunk a jelenben. Margóra került létünk, vajon kinek a bűne?

Csányi utca - a rom strázsái és a remény rabjai

Nem készültem demonstrálni szombat délután. Kora délután zaj szűrődött be az ablakon, de ezt már megszoktam, mert itt mindig történik valami. Kinéztem, és a parkolóban rendőröket láttam.A barátnőmék felcsöngettek, hogy a szomszéd háznál néhány ember táblákkal álldogál, és valami történik. Ez meglepett, hiszen a szomszéd ház évek óta üres, romos, lakhatatlan. Bocsánat, a patkányok néha ellepik, és akkor rettegünk, hogy vajon a mi házunkba is beköltöznek-e. És igen, ha az önkormányzat meghirdeti éppen eladásra az épületet, akkor markos legények is érkeznek, akik hoznak-visznek ezt-azt. De aztán semmi. A ház az enyészeté, és lassan már ennek a környéknek a szimbóluma. Itt a nyomor és a szegénység nő, és a lelkekből a remény úgy mállik szét, mint ennek romnak a vakolata. Lementem. A Csányi utca 5-ös számú ház oldalán molinón ott volt a felirat: Lakhatást! Demokráciát! Jogállamot! Néhány fiatal a ház előtt demonstrált táblákkal, az utca túloldalán pedig társaik álltak. Akadt köztük ismerős. A Város Mindenkié szervezet aktivistái nem először jártak ebben a kerületben, hisz korábban is felemelték már a szavukat az üresen álló épületek előtt, hajléktalan embertársaink lakhatása érdekében. 
A hangulat nyugodt volt, a demonstrálók szelídek. Időnként egy-egy ember beszédet mondott a rom ablakából. Elmondták például azt, hogy Erzsébetvárosban 500 lakás áll üresen, miközben a hajléktalanok száma egyre nő. Hideg volt, mindenki fázott. Feljöttem a lakásba, teát főztem, levittem nekik. Addigra már sokkal többen voltak a rendőrök. Az egyirányú Csányi utcát a Király utca felől teljesen lezárták. S csak érkeztek folyamatosan a rend őrei, hogy a 30-40 békés aktivistára jobbról-balról, elölről-hátulról is jusson hivatalos személy. Csak a kerület polgármestere, Vattamány Zsolt, illetve a körzet fideszes képviselője nem érkezett meg. Ott volt viszont a Vagyonkezelő képviselője, aki olyasmit nyilatkozott a sajtónak, hogy politikai okai vannak a tiltakozásnak. Ezt csöppet furcsálltam, mert közhivatalnok állítólag nem politizálhat..A helyszínen meg nem voltak politikai pártok ( Schiffer András este hét után egy ideig ott tartózkodott), csupán fél hét körül a Hallgatói Hálózat néhány tagja csatlakozott – „Lakhatást, ne zaklatást, szociális bérlakást!” illetve „Veletek vagyunk!” - skandálta a maroknyi csoport. A rendőri beavatkozás nem sokkal este hét óra után kezdődött, akkor dobosok is csatlakoztak a demonstrálókhoz. A rendőrök nem szólították fel hangosan a helyszínen jelenlévőket, hanem körbezárták a ház előtt állókat, és egyenként vonszolták el őket. Egy mellettem álló férfi megjegyezte, hogy hangosan mondják a rendőrök a közlendőjüket, mert így nem tudjuk, mi történik. Miközben a házfoglalókat a járművekhez vitték, a szimpatizánsok egyszerre skandálták, hogy „Börtön helyett lakhatást!”, illetve „Az erőszak nem megoldás!”.Én a házunk előtt álltam, amikor egy rendőr gúnyosan kérdezte hol lakom, mondtam, hogy itt. Erre a romra mutatott. No komment. A járdáról letoltak. Végignéztem, ahogy viszik a rendőrautókhoz az embereket, akik méltósággal viselték, ami történik.Megjegyzem, hogy házban mindössze öt hajléktalan volt, mégis azt láttam, hogy az elvitt emberek száma egyre nő. Fél kilenckor telefonált a lányom, de nem hallottam, ezért a Klauzál tér sarkára mentem. A gyereknek annyit mondtam, ne jöjjön most haza, mert az utca lezárva, és tele van rendőrökkel. Mire befejeztem telefonálást, már nem tudtam visszamenni,annyira szorosan álltak a rendőrök. Az Akácfa utcában lakó barátnőmhöz mentem, mert úgy éreztem, már az is elegendő, hogy elvigyenek, hogy szolidáris vagyok a demonstrálókkal. Este tíz után visszamentem az otthonomhoz. A Király utcánál még villogtak a rendőrautók, a házunk előtt pedig rendőrök ácsorogtak. Igaz, már nem volt ott a videózó rendőrnő, és nem is voltak ott aktivisták sem. Vihar utáni csend volt.. A romnak azonban vannak őrei. Tegnap egy sárga autóban posztoltak a ház előtt fura urak, majd ma egy villogós nagyobba ültek. S amíg a rom strázsái várnak, a remény rabjai a Város Mindenkié gondolatait elemezgetik. „Ma Magyarországon több millió ember él lakhatási szegénységben. Közülük mintegy 10 ezer ember él Budapest közterületein vagy hajléktalanszállóin, és mintegy másfél millióan élnek emberhez nem méltó lakhatási körülmények között. Mintegy félmillió háztartásnak lehet a lakhatását veszélyeztető díjhátraléka, és minden ötödik háztartásban fordul elő, hogy pénzhiány miatt hátralékba kerültek a lakáshitel törlesztő részletével.”
És csend van.
Vihar előtti csend.

Kaczvinszky Barbara

Bosszú?

A hatalom őrült játékot űz. 
Nagy Navarro Balázsék tegnap este élőben tudósítottak a diákok tüntetéséről. "Cserébe" hajnalra megtámadták a Kunigunda utcai éhségsztrájkolókat a MTVA-nál kévő biztonsági őrök. A tiltakozók, az őket ért támadások miatt a német kormányhoz fordulnak. Mint ismeretes, Angela Merkel, német kancellár korábban ígéretet tett arra, hogy kiáll a demokrácia értékei mellett, és megvédi a sajtószabadságot.

Álljunk ki minden jogsértés ellen, és ne hagyjuk magára a másikat!

Kedves barátaim!
Mi itt, ebben a félig virtuális, félig nagyon is valós közösségben egyre szorosabban fogjuk egymás kezét. Nehéz évet zárunk, és nagyon nehezek ezek a napok is.Csak akkor tudjuk megőrizni magunkban a reményt, hogy nem lesz mindig sötétség ebben az országban, hogy ezt a kormányt le tudjuk váltani, ha bízunk önmagunkban. Szomorú és szegény lesz a karácsony a legtöbb családban, vigasztaljuk, segítsük egymást. Tudom, lesznek, akik elárulják a másikat, vagy elhallgatnak, vagy beállnak az őrült, jogtalan uralkodók rendbirodalmába.Talán nem is gyávaságból teszik majd, hanem hogy legyen pénz ételre, számlákra, a puszta megélhetésre. Tudom, egyre nehezebb lesz hinni abban, hogy ennek az országromboló, jövőt gyilkoló hatalomnak vége lesz. Tudom, mert látom, látjuk, hogy egyre embertelenebb eszközökkel támadnak a hűbérurak fiatalra, idősre, kétkezi munkásra, diplomásra. Magyarországon már nem arról van szó, hogy alkalmatlan-e a kormány,vagy sem, egypártrendszert épít-e ki, vagy sem. Már nem az a kérdés, hogy mikor bukik meg a kormány, mert már régen megbukott demokráciából. A kérdés az az, hogy mi, akik szabad országot, emberhez méltó életet akarunk, vajon hogyan tudunk kiállni az egyetemes emberi jogaink mellett. Hogy felül tudunk-e emelkedni az önös érdekeken? Hogy tudomásul vesszük-e, hogy nincs olyan, hogy diákok ügye, sajtó ügye, fogyatékkal élők ügye, idősek ügye, cigányok, zsidók, homoszexuálisok ügye. Nincs olyan, hogy vidék, meg Budapest ügye, hívő meg hitetlen ügye. Mert mindannyian tartozunk valahová, mert mindannyian itt, ebben a szégyenországgá tett hazánkban szeretnénk békében élni. Orbán nemzeti konzultációt hirdetett. Becsapta az embereket. Mutassuk meg neki és a bandájának, hogy valóban létezik nemzeti konzultáció! Álljunk ki minden jogsértés ellen, és ne hagyjuk magára a másikat!
Kaczvinszky Barbara