A semmibe

A tűzfal csúcsával egy bárányfelhő kacérkodik
Nézem a nyújtózkodó követ
Reménykedve éket ver a kékbe
A ledér pára egy percre átöleli
S a röpke kalandnak máris vége
A fal áll komoran, nem hiszi
Hogy reménye csók nélkül illan
A semmibe